Rovataink:

Tartalomjegyzék erről az oldalról:

19. Magasabbra a tetőt, ácsok!

Kezdődik!

1. A Columbus utcai pártház

Vadászy Domonkos

Geszthy Szabó Veronika

Szemánné Vörös Györgyi

Ulicsákné Mikola Éva

Vallóné Nagy Anna

Visszaugrás a navigációra
Az oldal cikkei bevezetőkkel:

19. Magasabbra a tetőt, ácsok!

Kicsit később, mint gondoltam, de valóban elérkezett az építkezés egyik leglátványosabb pillanata, elkezdődött az ácsmunka, megjelent új épületünk végleges kontúrja!

Volt szerencsém végignézni, amint egy elemet daruval a helyére emeltek. A következő napokban a tetőszerkezet elkészül, és megkezdődhet először a deszkázása, aztán szigetelése, végül a fémfedés kerül a tetőre

A belső udvaron már hűlt helye a rosszemlékű menekülő alagútnak. Még pár forduló és elfogyott a kitermelendő föld, ezzel egy időben készül a leendő alsó aula padlólemeze. Csak emlékeztetőül: A jelenlegi helyzet és a végleges állapot körülbelül azonos szögből:

De nézzük meg ugyanezt szemből, a „sóhajok hídja” felől is:

Kezdődik!

Végre, sok izgalom és nem várt nehézség után tényleg elkezdődik iskolánk felújítása!

Március 21-én elkezdjük kiüríteni Columbus utcai épületünket és 28-án folytatjuk életünket új, ideiglenes székhelyünkön az Egressy út 178/G cím alatt. Itt egy egykori általános iskola épületében szűkösen, de mégis méltó körülmények között folytathatjuk munkánkat a következő egy évben.

Az építési munkák befejezésének határideje egy év, vagyis egy év múlva ilyenkor költözhetünk vissza megújult, megnövekedett főépületünkbe.

Az építkezés aktuális állásáról iskolánk igazgatója internetes naplót vezet majd, hogy mindenki kedve szerint tájékozódhasson a legfrissebb hírekről. A tényleges munkák megkezdéséig az épület múltjáról és a bővítési projekt előzményeiről IS lehet itt olvasni pár fejezetben. A „Napló” elérhető itt, illetve honlapunk bal szélén található gyorslinkek között, valamint az iskola Facebook oldalán keresztül.

1. A Columbus utcai pártház

A Magyar Szocialista Munkáspárt céljainak megfelelően épült iskolánk főépülete a 60-as évek elején. Jellemző, hogy a telket úgy alakították ki, hogy az egykori Torontál utcát kettévágva az utca két oldalán található telket egyesítve hoztak létre az állampárt céljainak és igényeinek megfelelő méretű területet. Az épület pincéjében fogda is kialakításra került, valamint egy menekülő-folyosó abból a célból, ha az 1956-os, Köztársaság téri eseményekhez hasonló veszélyhelyzet fenyegetné az elvtársakat, legyen alkalmuk észrevétlen távozni…

A házat Márton István tervezte. Az épület teljes beruházási költsége 6.733.600 Forint volt. (Ma ez egy közepes fagott ára…)

A korabeli sajtó így számolt be az épület elkészültéről:

„Az építmény alapkonfigurációját a telek magassága és geodéziai adottsága adta meg. A program szerint megadott helyiségek, a telek szűkös adottsága egy zártabb beépítést eredményezett.

A három tömeg, nevezetesen az irodai-előadóterem és garázs tömege egy díszudvart határol körül, ami a nagy előadóterem 350 főjének szabadban való tartózkodását is lehetővé teszi s egy belső térkialakítást eredményez. A díszudvar arányos helyén szobor áll, ami térbeni hangsúlyt ad.

A megépült létesítmény a Pártház funkcióját úgy elégíti ki, hogy a más rendeltetésű helyiségek nem zavarják ennek forgalmát. A nagy előadóterem használata két irányból történik. Egyrészt a Pártház Columbus utcai főbejárata, másrészt a Torontál utcai díszudvar bejárata felől. A KISZ és társadalmi szervek munkahelyiségeinek megközelítése az épület mellékbejáratán keresztül történik.

A beépítésnek megfelelően a garázs és a gondnoki lakás nem zavarja a pártház funkcióját és teljesen független ettől.

A Pártház Columbus-utcai főhomlokzata funkciójának megfelelően irodaház jellegű, mezőtúri téglaburkolattal, fehér nemes vakolattal készült. A bejárat kialakítása az alaprajznak megfelelően a homlokzat kihangsúlyozott motívumaként jelentkezik. Az udvari homlokzatot az arányosan kialakított díszudvar és nagyterem tömege határozta meg, hasonló anyagú, mint az utcai főhomlokzat.

Az előcsarnok, előterek és a nagyterem kialakítása, belső építész tervek alapján készültek.

Az építmény téglafalas szerkezetű, kivéve az előcsarnok pillérvázat és a nagyterem keretvázait.”

 

Vadászy Domonkos

Vadászy Domonkos 1996-ban született Budapesten. Korán kapcsolatba került a klasszikus zenével, hét éves korában kezdte meg cselló tanulmányait, amit hosszú ideig párhuzamosan folytatott a kicsit később elkezdett zongoratanulmányokkal. A Járdányi Pál Zeneiskolába járt, ahol egyszerre tanult zongorán és csellón, majd 2011-ben felvételt nyert zongora szakra a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskolába. Itt a zongora és az elméleti tárgyak mellett karvezetést, zeneszerzést és csembalót is tanult.
2015-ben többkörös felvételi meghallgatáson való részvétel után több neves angliai intézménybe felvételt nyert zongora szakra (Royal Conservatoire of Scotland, Glasgow, Royal College of Music, London, Guildhall School of Music, London), a Guildhall School ösztöndíjban is részesítette a teljes Bachelor tanulmányai idejére, így 2015-től ezen intézmény hallgatója lett, majd 2019-ben diplomázott nagyon jó eredménnyel. Zongoratanárai voltak: Katya Apekisheva és Philip Jenkins. Részt vett nemzetközi mesterkurzuson is, Angliában többek közt Frankl Péter, Norma Fischer és Robert Levin, Magyarországon Malcom Bilson (fortepiano) kurzusain játszott. Ezen kívül több versenyen is jó eredményt ért el, 2018 Augusztusában a bécsi Panmusica Austria Zongoraverseny döntőse volt. Kedvenc zeneszerzői J. S. Bach és W. A. Mozart, ebből kifolyólag a tanítás során leginkább a barokk és klasszikus művekre fektet nagy hangsúlyt, emellett behatóan tanulmányozta a modern zenét (Bartók, Prokofiev, Ligeti), és gyakran vállalkozik az effajta művek tanítására is, az újszerű technikák, billentések és hangszínek megismertetése végett.

Geszthy Szabó Veronika

Énektanulmányait Újpesten kezdte, majd a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta. 2004-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem énekművész, -tanár szakán Andor Éva növendékeként, és opera tanszakán Kovalik Balázs osztályában.

1998 és 2004 között több rangos hazai énekverseny helyezettje és különdíjasa volt. Legjelentősebb különdíj: Egy szerep a Magyar Állami Operaházban (2004-ben debütált az Erkel Színház színpadán Kacsóh Pongrác: János vitéz c. dalművében Iluskaként). Fél évig az Operabarátok Alapítvány ösztöndíjasa volt. Elvégezte a Budapesti Operettszínházban működő Operett Akadémiát. 2005-ben debütált a Budapesti Operettszínházban Kálmán Imre: Marica grófnő c. operettjének címszerepében.

2015 szeptemberétől a zuglói Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola magánének- és hangképzéstanára.

Visszatérő közreműködője a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak (itt oratórium-szólók mellett a Kovalik Balázs rendezte Mozart-maraton Susannája volt 2006-ban és 2007-ben), valamint a Zuglói Filharmónia rendezvényeinek.
Szólistaként szerepelt Londonban, Firenzében, Münchenben, Frankfurtban, Baden Badenben, Valenciában, Bukarestben, Montreálban, Floridában, Tokióban, Kolozsváron. Vendégművészként játszott a debreceni Csokonai Színházban, a Veszprémi Petőfi Színházban, a Soproni Petőfi Színházban, a Győri Nemzeti Színházban, a Pesti Magyar Színházban, a Szolnoki Szigligeti Színházban és a Turay Ida Színházban.
Több mint 10 évig rendszeresen énekelt a Magyar Állami Operaházban, az Operavisit Kft. koncertjein.

Szemánné Vörös Györgyi

7 éves korom óta – tudatosan- zenei pályára készültem.
Székesfehérváron, a Hermann László Zeneiskolában Herczegh Irma és Bódiné Rozsnyói Ágnes keze alatt tanultam zongorázni, majd Budapesten a Járdányi Pál Zeneiskolában Becht Erika növendékeként felvételt nyertem a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola hangtechnika, majd zongora szakára. Tanáraim, Kiss Gyula és Hámori Angelika voltak. Érettségi után az ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar ének-zene műveltségterületén szereztem tanítói diplomát. Majd ezt követően a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézet zongoratanár- kamaraművész szakát végeztem el, Hámori Angelika növendékeként.
A kóruséneklés mellett (Canzone Leánykar, ELTE – TÓFK Nőikar, Szent István Király Oratóriumkórus) korrepetítori tevékenységet folytattam.
Állandó zongorakísérője voltam az ELTE-TÓFK Nőikarának, a Vásárhelyi Zoltán Férfikarral is dolgoztam. Részt vettem évekig a Nemzetközi Kórusakadémia ( Pomáz, Teleki-Wattay Kastély) életében mint zongorista. Dolgoztam együtt, többek között Farkas Andrással, Szabó- Sipos Mátéval, Kiss Csabával, Kostyál Kálmánnal, Peter Broadbenttel.
A Presto Kamaraegyüttes alapító tagja és a Vass Lajos Kórus tagja és állandó zongorakísérője voltam 2012-2016- ig.
Zongoratanári pályámat 2004- ben a gyáli Kodály Zoltán Zeneiskolában kezdtem.
2008- tól a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium és AMI tanára vagyok.

Ulicsákné Mikola Éva

6 éves voltam, amikor édesanyám beíratott a 13. kerületi zeneiskolába. Máig emlékszem a felvételire, a zenei előképző foglalkozásaira, és életem első zongoraórájára is. Nagyon hálás vagyok a zeneiskolában eltöltött évekért, a nagyszerű tanáraimért, akik elindítottak zenei pályámon. A legszebb gyermekkori emlékeim a zongorázáshoz és a zeneiskolához kötődnek, ezért én is kötelességemnek tartom, hogy a rám bízott növendékeknek megpróbáljak hasonlóan szép élményeket szerezni, átragasztani rájuk a zene és a hangszer iránti szenvedélyemet, és hozzájárulni a személyiségük harmonikus kibontakozásához.

25 éve tanítok, a Szent István Király Zeneiskolában végzett munkám mellett 2005 óta zongorakísérő és kötelező zongora-tanár vagyok a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnáziumban, ahol zenei pályára készülő középiskolás és OKJ-képzésben részt vevő fiatal felnőtt növendékekkel foglalkozom.

2012 óta vagyok a Szent István Király Zeneiskola tanára, a Lengyel utcai Németh Imre Általános Iskolában tartom az órákat.

A zeneiskolás tanítványaim esetében elsődleges célom az igényes zene megszerettetése, és a gyerekek személyiségének, önkifejezésének fejlesztése, minden esetben alkalmazkodva a képességeikhez, adottságaikhoz. Négy különböző életkorú és érdeklődésű gyermekem nevelése rengeteg tapasztalatot adott, aminek köszönhetően jól boldogulok kicsikkel-nagyokkal egyaránt, könnyen megtalálom a közös hangot velük. Minden tanítványommal a saját tempójában haladok, és a tőlük telhető legjobbat igyekszem kihozni belőlük. A növendékeim többsége sokat és szívesen szerepel a zongora tanszak koncertjein, néhányan versenyezni is szeretnek, ők az utóbbi években több díjat is elhoztak regionális, országos és nemzetközi versenyekről. Rendszeresen tartunk bemutatókat a szülőknek, állandó programunk a karácsonyi és farsangi négykezes-koncert, a közös órákat pedig még azok a tanítványaim is szeretik, akik egyébként félénkebbek, ha mások előtt kell megmutatni a tudásukat.

1997-ben zongoratanári és kamaraművészi, 2007-ben zongorakísérő-korrepetitori, 2019-ben gyakorlatvezető-mentortanári diplomát szereztem a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, a tanulmányaimat mindhárom alkalommal kitüntetéses oklevéllel zártam.

Több alkalommal nyertem el a legjobb zongorakísérőnek járó elismerést országos és nemzetközi versenyeken:
2007 és 2013: Országos Elek Tihamér Fuvolaverseny, Debrecen
2011: Nemzetközi Fuvolaverseny, Pozsony
2016: Országos Szakközépiskolai Klarinétverseny, Győr
2019: „Femus” Nemzetközi Fafúvósverseny, Szabadka
2019: Országos Szakközépiskolai Szaxofonverseny, Győr

A két munkahelyemen végzett munka mellett szívesen veszek

Vallóné Nagy Anna

Budapesten születtem.
Zongorázni Pestújhelyen kezdtem, a XV. kerületben, és a Zuglói Zeneiskolában folytattam, ahol már orgonát és összhangzattant is tanultam.

Középiskolás koromban rendszeres zongorakísérője voltam a zuglói Szent István Gimnázium Vegyeskarának, és orgonán, zongorán, csembalón időnként a Szent István Király Szimfonikus Zenekar munkájába is besegítettem. Turnéztunk többek között Finnországban és a volt NDK-ban, ahol szólistaként és zongorakísérőként felejthetetlen koncerteken vehettem részt.

1981-ben felvételt nyertem a budapesti Zeneakadémia zongora tanszakára. Tanáraim Bächer Mihály és Dráfi Kálmán voltak. 1986-ban diplomáztam, ezt követően a Veszprémi Zeneművészeti Szakközépiskolában kaptam zongora főtárgy tanári és korrepetitori állást. A tanítás mellett szóló- és kamarakoncertekkel kapcsolódtam be az ottani zenei életbe.

A budapesti Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnáziumban (akkor még Szakközépiskola) 1991 óta tanítok zongora főtárgyat és kötelező tárgyat.
Mind Veszprémben, mind Budapesten számos növendéket készítettem fel zongorából különböző versenyekre, fesztiválokra, ahol igen szép sikereket értek el.
Közben, 1994-ben férjhez mentem, három gyermekem van, jelenleg egyetemisták.
2006-ban tértem vissza a tanításhoz.

Növendékeimmel szeretek kölcsönös bizalmon alapuló, közvetlen kapcsolatot kialakítani, melyet a közösórák, növendékkoncertek, közös zenehallgatások, koncertlátogatások tesznek még tartalmasabbá. Talán ennek is köszönhető, hogy számos növendékem választotta hivatásául a zenei pályát. Ők sikeresen felvételiztek a debreceni, miskolci, szegedi, győri, pécsi Zeneművészeti Egyetemek valamelyikére, ill. a budapesti vagy külföldi Zeneművészeti Egyetemekre. Sokukra ma már kollégaként tekinthetek, velük mindmáig gyümölcsöző szakmai és emberi kapcsolatot tartok fenn.

Visszaugrás a navigációhoz