Lukács Dalma III. díj, tanára: Gál Gabriella, zongorán kísért: Jean Klára

Lukács Dalma III. díj, tanára: Gál Gabriella, zongorán kísért: Jean Klára

Építészeink szerződésükben vállalt határidőre leszállították mind az engedélyezési, mind a kiviteli terveket. Itt ki kell emelnem Csernyus Lőrinc, vezető építész mögött álló tervezőirodát – Fülöp Tibor és az Alfaterv 2000 Kft, –  akik a tervek feldolgozásában és a szakági tervek (elektromosság, gépészet, akusztika, stb.) elkészítésének koordinációjában hatalmas munkát végeztek.

Eközben jelentős erőfeszítéseket kellett tennem diplomáciai terepen annak érdekében, hogy a Kormányhatározatban szereplő három intézet beruházását ne egy csomagban kívánja kezelni a továbbiakban a támogató, hanem egyenként. Ez azért volt fontos, mert a mi tervezési folyamatunk a másik kettőhöz képest fénysebességel haladt. (Nem tudok róla, hogy a mai napig bármilyen jelentős előrelépés történt volna a másik két iskolában, sajnos) Vagyis ha egyben kezelték volna ezeket, az ránk nézve további jelentős késedelmet jelentett volna. Miután sikerrel szétválasztották a három beruházást, a miénk belépett a kivitelezési közbeszerzés fázisába.

Tudni érdemes, hogy az elmúlt években az állami finanszírozással megvalósuló beruházásokat 700 Millió Forint felett már egy állami szervezet, a Beruházási Ügynökség végzi, elkerülendő a szaktudás és tapasztalat híján a támogatottak botladozását a közbeszerzés és műszaki ellenőrzés ingoványában. Az elkészült tervcsomagot a megrendelő Tankerületi Központ így átadta az Ügynökségnek, akik azokat rendkívül részletesen átnézve még hosszan kínozták pontosításokkal és hiánypótlásokkal a tervezőket.

Ezzel párhuzamosan egy háromoldalú megállapodást volt szükséges aláírni a tulajdonos Önkormányzat, a működtető Tankerület és a Beruházási Ügynökség között. Józan ésszel ez formalitásnak tűnt, de végül ez bizonyult az előkészítés egyik legnehezebben teljesíthető epizódjának. Így a világhálón kevesebb részletet osztanék meg, beszéltem ezekről értekezleteken eleget, a lényeg: több, mint másfél évig tartott ezt a szerződést aláírni. A legnagyobb nehézséget látszólag az okozta, hogy a sokat emlegetett dombormű sorsa mi legyen. A tulajdonos Önkormányzat tudni kívánta a dombormű jövőbeli sorsát és pl. a Memento Park befogadó nyilatkozata nem volt elég megnyugtató számukra, mivel csak tárolni tudták volna, felállítani nem. Végül azzal a kompromisszummal hárult el az akadály, hogy a kivitelező a szobrot leemelését követően az építkezés idejére tárolni fogja, így az Önkormányzatnak további egy éve lesz sorsáról dönteni.

A közbeszerzés ún. feltételes közbeszerzésként eredményesen zárult. A feltételes közbeszerzés lényege az, hogy a nyertes ajánlattevő árajánlata alapján kormány-előterjesztés készül és amint az ajánlatnak megfelelő összegű támogatásról kormánydöntés születik, szerződést kötnek az ajánlattevővel.

Míg a háromoldalú megállapodáshoz másfél év kellett, a Kormánydöntés napokon belül megszületett. Indulhatott volna már akár az ősszel a munka, de még nem volt hová mennünk…

Már kora tavasszal a Tankerületi Központtal elkezdtünk ideiglenes megoldást keresni. Nem fogok minden felmerült változatról részletesen beszámolni, de valóban nagyon sok változatot megvizsgáltunk. Sokáig tartotta magát egy olyan változat, amelyben egy egykori óvoda és két közeli általános iskola bevonásával – három helyszínen – folyt volna a konzi munkája, de mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy ilyen megoldás súlyos sebeket ejtene oktatásunkon.

Felmerültek ennél ígéretesebb változatok is, tárgyaltunk a Fővárossal és más kerületekkel, de fogalmazzunk finoman: a közeli választás és a nagypolitika nem könnyítette meg a helyzetünket.

Bár nagyon szerettem volna távol maradni a politikai felhangoktól, de ezt végül mégsem kerülhettük el teljesen, amikor az Egressy úti egykori iskolaépület megüresedéséről értesültünk.

Az épület körül kialakult helyi csörte hangneméről pl. az alábbi két cikk sokat elárul:

https://mandiner.hu/cikk/20211110_lmbtq_genderlobbi_baloldal_zuglo

https://mandiner.hu/cikk/20211123_gender_zuglo

Politikai felhangok nélkül tehát nem úsztuk meg, de végül csak megszületett a pozitív döntés: Beköltözhettünk az Egressy-be. Bár a Tankerület hatalmas anyagi áldozatot vállalt a bérleti díj elfogadásával, helyzetünk megoldódott. Április elsejére elhagytuk a Columbus utcát, átadtuk a Beruházási Ügynökségnek és gyakorlatban is megkezdődhet a munka. Nagy menet volt!

Építészeink szerződésükben vállalt határidőre leszállították mind az engedélyezési, mind a kiviteli terveket. Itt ki kell emelnem Csernyus Lőrinc, vezető építész mögött álló tervezőirodát – Fülöp Tibor és az Alfaterv 2000 Kft, –  akik a tervek…

Kása-Gál Natasa III. díj, tanára: Barna Júlia, zongorán kísért: Dobronyainé Szabadfi Mónika

Kása-Gál Natasa III. díj, tanára: Barna Júlia, zongorán kísért: Dobronyainé Szabadfi Mónika

Aki egy kevéssé is követte az elmúlt hetek eseményeit, az pontosan tudja, hogy Nyugat-Berlin 1948 ellátása a blokád alatt semmi volt ahhoz a logisztikai bravúrhoz képest, amit mi vittünk végbe március 21-től! Attól a hétfőtől ugyanis egy hétre igazgatói szünetet rendeltem el és 28-án, hétfőn órarend szerint folytattuk a tanítást az Egressy úton. Ehhez kellett egy kivételesen jó szállító csapat, egy lelkiismeretes hangszerszállító  vállalkozó, sok lelkes kolléga, szülő és rengeteg fáradhatatlan tanulónk. Az összefogás, az összehangolt, fegyelmezett munka, a lelkesedés ismét csodára volt képes.

A kitűzött célt teljesítettük: A munkaterületet átadtuk a beruházónak a vállalt határidőre, így a kivitelezési szerződés hatályba lépett.

Épületünk a pakolás során több meglepetést is tartogatott számunkra. Például, a Kisterem szellőző-csatornájában találtunk pár faládát, amelyet hatvan év pora takarhatott, de az aula kerámia-falának egyedi, kézműves csempéinek tartalékát ismertük fel benne:

Így eldőlt a kerámiafal sorsa: marad. A sérült csempéket kicseréljük.

Nekem megható volt azzal szembesülni, hogy a tető összeszorított foggal kitartott, amíg bent voltunk a házban, de amint elköltöztünk és megjött az első eső, feladta az egyenlőtlen küzdelmet az idővel szemben és eláztatta a hangkultúra szertárat és a Járdányi termet.

Aztán csütörtökön eljött a nagy nap: az első beruházási kooperáció a Columbus utcában. Jelen volt minden érintett: tulajdonos, üzemeltető, beruházó, kivitelező, stb. Átadtam az épület kulcsait, a portára beült egy vagyonőr, hivatalosan megnyílt az „építési napló” és az iskola területe hivatalosan is munkaterületté vált. „Illetéktelennek belépni tilos!”

Mostantól minden csütörtökön lesz ilyen kooperáció, amelyről itt fogok tudósítani. Mivel a következő alkalom Nagycsütörtök ezért azon a héten nem találkozunk, de két hét múlva igen. Ez az egy hét éppen jó lesz arra, hogy az előkészületek utolsó fejezetével jelentkezzek!

Aki egy kevéssé is követte az elmúlt hetek eseményeit, az pontosan tudja, hogy Nyugat-Berlin 1948 ellátása a blokád alatt semmi volt ahhoz a logisztikai bravúrhoz képest, amit mi vittünk végbe március 21-től! Attól a hétfőtől…

Várady Lilla a verseny Nagydíját nyerte. Tanára: Kőrösiné Belák Erzsébet

Várady Lilla a verseny Nagydíját nyerte. Tanára: Kőrösiné Belák Erzsébet

A 2014-es, új összetételű zuglói vezetés elődjei ígéretéből annyit tudott teljesíteni, hogy az engedélyezési terveket megrendeli. Sajnos azonban kiírtak egy meghívásos pályázatot úgy, hogy arról mi nem értesültünk és a vázlatterveket készítő építészünket sem hívták meg. Mivel a nyertes iroda semmilyen referenciával nem rendelkezett, így – talán érthető – fenntartásokkal fogadtuk az eredményt. Aggályainkat Polgármester úrnak jelezve azokkal ő is egyet értett és az eredményt megsemmisítette. Új kiírásra viszont már nem került sor.

2017-ben kormányzati döntés született az iskolai énektanítás és kórusélet erősítéséről, amelyet a közbeszédben a „mindennapos éneklés” programjaként emlegettek. Ennek támogatására három úgynevezett referencia-intézmény fejlesztéséről született határozat. Ebbe a körbe sikerült bekerülnie iskolánknak is, így megkezdődtek az előkészületek arra vonatkozóan, hogy ezeknek az iskoláknak milyen infrastrukturális fejlesztésre lenne szükségük ahhoz, hogy a fenti feladatot sikeres elláthassák. 

2018-ban a parlamenti választásokat követően az Emmi vezetése jelentős mértékben átalakult, a megindított programnak nem lett új gazdája, félő volt, hogy ismét a startvonalra kerül ügyünk. Szerencsére azonban mégis sikerült „kihalászni a süllyesztőből” a jobb sorsra érdemes programot és így 2018 decemberében kormányhatározat született a fenti három intézmény bővítésének, illetve építkezésének szándékáról, sőt a tervezési munkák megkezdéséhez már forrás is rendelkezésre állt.

Ezen a ponton újabb nem várt akadályokba ütköztünk: Szembesültünk azzal a ténnyel, hogy hatvanas években (az első bejegyzésemben részletezett) telek-megoldást egészen odáig nem törvényesítették, így papíron iskolánk továbbra is két telken, valamint egy úttest közepén állt a telekkönyvi bejegyzések szerint, így a tervezés hivatalos megindítása előtt ennek rendezése is szükséges volt. Ezen kívül ekkor értesültünk arról is, hogy a homlokzatunkon látható dombormű miatt nem sokkal korábban az Önkormányzat helyi városképi védelem alá helyezte az iskolánk teljes utcai homlokzatát, változtatási tilalommal.

Szerencsére Zugló Polgármestere egyetértett azzal, hogy ennek a helyi védelemnek a fenntartása nem indokolt, így kérésemre kezdeményezte védelem megszüntetésének napirendre vételét. Ehhez szekértői támogatásra is szükség volt. Látva, hogy ez a szakvélemény belátható időn belül nem fog elkészülni, ezért hogy e miatt további késedelmet ne szenvedjünk, magam kerestem szakértőt és kértem fel ennek megírására. A szakvélemény elkészült áprilisra, így a következő – júniusi – képviselőtestületi ülésen megszületett a döntés a védelem megszüntetéséről. A szakvélemény kétségkívül megállapította, hogy a védelem fenntartása nem indokolt, de jelentős művészeti és kortörténeti értékére tekintettel a szobor megőrzését és más helyszínen való felállítását javasolta – ami későbbiekben még jelentős nehézségeket okozott, de a tervezés elől elhárult minden akadály.

A tervezési munkák jelentős volumene miatt viszont tervezési közbeszerzést kellett kiírjon a Tankerületi Központ, ami azt az izgalmat mindenképpen hordozta, hogy vajon az általam az első vázlatokra felkért építész meg fogja-e nyerni a közbeszerzést. Végül többek között jelentős iskolaépítési referenciáinak köszönhetően Csernyus Lőrinc nyerte el a megbízást és 2019 januárjában szerződés köttetett a teljes tervdokumentáció (engedélyezési és kiviteli tervek) elkészítésére. A részletes tervek kidolgozása előtt sokszor átbeszéltük a szükséges fejlesztési programot és meglátogattunk több hasonló fejlesztésen átesett intézményt, többek között a Zeneakadémia Wesselényi utcai épületét is. Ez utóbbi többszintes, de légterében egybenyíló közösségi tere ihlette meg építészünket a belső udvarunk beépítésére, amely tervvel jelentősen átlépte a szerződésben vállalt feladatainak mértékét.

 Az engedélyezési tervek hamar elkészültek, de azok elbírálása jelentősen elhúzódott. Kifejezetten a városkép-védelmi szempontok miatt többször újra át kellett dolgozni a homlokzati terveket, mert – mint a zsűriben elhangzott: – az építész elképzelései „tiszteletlenül bántak az eredeti épülettel”.

Az első, még csak „belső használatra készült” engedélyezési változat:

Az engedélyezésre benyújtott kiforrott változat, amely homlokzati díszeivel egyszerre a zongorák  és a trombiták vonalait kívánta követni, de „tiszteletlensége” miatt nem maradhatott meg:

…és végül az engedélyezett, végleges látvány, amely most ebben a formában valósul meg (kivéve a látványterven még látható, de azóta sajnos jobblétre szenderült autómat…)

A 2014-es, új összetételű zuglói vezetés elődjei ígéretéből annyit tudott teljesíteni, hogy az engedélyezési terveket megrendeli. Sajnos azonban kiírtak egy meghívásos pályázatot úgy, hogy arról mi nem értesültünk és a vázlatterveket készítő építészünket sem hívták…

Fröschl Szilvia mini korcsoportban Arany oklevelet kapott. Tanára: Böröcz Katalin, zongorán kísért: Szörényi Csilla

Fröschl Szilvia mini korcsoportban Arany oklevelet kapott. Tanára: Böröcz Katalin, zongorán kísért: Szörényi Csilla